Az élet más bolygókon és a következményei az emberiségre nézve

Az űrkutatás területén számos felfedezés nem csupán tudományos ismereteinket bővíti, hanem alapvetően megváltoztatja a világról alkotott képünket is. Az emberiség történetében voltak olyan pillanatok, amikor a tudományos eredmények hatására a pszichénkben is jelentős elmozdulások következtek be. Egy ilyen mérföldkő volt, amikor űrszondák először küldtek vissza képeket a Földről, bemutatva annak szépségét és törékenységét a végtelen űrben. Most újabb izgalmas hír érkezett, amely a másik bolygón való élet lehetőségét érinti: a K2-18b nevű bolygón olyan gáz nyomaira bukkantak, amely a Földön egyszerű tengeri organizmusok által keletkezik. A felfedezés vezető tudósa, Nikku Madhusudhan professzor, a Cambridge-i Egyetem Csillagászati Intézetének munkatársa úgy véli, hogy a földönkívüli élet felfedezése egy lépéssel közelebb került hozzánk.

Az űrkutatás története folyamán a tudósok folyamatosan keresték a választ arra a kérdésre, hogy létezik-e élet máshol a világmindenségben. A Mars hosszú ideig a kutatások középpontjában állt, de a helyzet 1992-ben megváltozott, amikor felfedezték az első bolygót, amely más csillagok körül keringett. Azóta közel 6000 exobolygót azonosítottak, amelyek közül sok gáznemű óriás, mint például a Jupiter és a Szaturnusz. Mások túl forrók vagy túl hidegek ahhoz, hogy folyékony víz létezzen rajtuk, ami az élet egyik alapvető feltétele. Azonban számos bolygó található a „Goldilocks-zónában”, ahol a távolság éppen megfelelő ahhoz, hogy támogassa az életet.

Madhusudhan professzor arra számít, hogy galaxisunkban több ezer olyan bolygó létezik, ahol az élet lehetősége fennáll. Ahogy a tudósok felfedezték ezeket az exobolygókat, új műszereket fejlesztettek ki, amelyek képesek az atmoszféra kémiai összetételének elemzésére. A cél az volt, hogy megfigyeljék a csillagok fényét, amely áthatol az ezeknek a távoli világoknak az atmoszféráján, és megvizsgálják az élet nyomait mutató kémiai jeleket, azaz a biosignature-öket. A NASA James Webb Űrteleszkópja, amely az említett K2-18b bolygón felfedezte a gáz jelenlétét, a valaha épített legnagyobb és legfejlettebb űrteleszkóp, és az 2021-es indítása óta óriási várakozással kísérik a tudományos közösségben.

Bár a JWST már hatalmas áttöréseket ért el, korlátai is vannak: nem képes észlelni olyan kicsi bolygókat, mint a Föld, ha azok közel vannak a szülőcsillagukhoz. Ezért a NASA egy újabb projektet tervez, a Habitable Worlds Observatory-t (HWO), amely a 2030-as évekre várhatóan képes lesz hasonló bolygók atmoszférájának vizsgálatára. Ezen kívül az Európai Déli Obszervatórium is dolgozik egy rendkívül nagy távcső megépítésén, amely még részletesebb adatokat képes szolgáltatni a bolygók atmoszférájáról.

Madhusudhan professzor reméli, hogy két éven belül elegendő adatot gyűjt, hogy egyértelműen bizonyítani tudja a K2-18b körüli biosignature-ek létezését. Azonban még ha sikerül is elérnie ezt a célt, a felfedezés nem vált ki majd azonnali ünneplést. Sokkal inkább újabb tudományos vitákhoz vezet, amelyek azt firtatják, hogy a biosignature-t nem élő organizmusok is létrehozhatják. Ahogy egyre több adat gyűlik össze, és a tudósok nem találják az alternatív magyarázatokat a biosignature-ekre, a tudományos konszenzus fokozatosan a földönkívüli élet létezésének valószínűsége felé fog elmozdulni.

A tudomány története során a felfedezések gyakran fokozatosan, kis lépésekben történtek, és nem mindig tűntek jelentősnek az adott pillanatban. Hasonlóképpen, lehet, hogy egy nap majd észrevesszük, hogy a legnagyobb tudományos, kulturális és társadalmi átalakulás zajlik körülöttünk, amelynek pillanata, amikor a földönkívüli élet lehetősége megvalósulni látszik, talán nem is volt teljesen felismert. A legmeghatározóbb felfedezés az lenne, ha életet találnánk a saját Naprendszerünkben, amelyet robotizált űrszondák segítségével vizsgálhatnánk.

Az űrkutatás jelenlegi programjaiban már számos misszió van úton, hogy nyomokat találjon a múltbéli vagy akár jelenlegi életre. Az ESA ExoMars rover 2028-ra tervezett indítása célja, hogy a Mars felszíne alatt keressen élet nyomait, míg a NASA és az ESA űrszondái a Jupiter jégborította holdjait célozzák meg, hogy vizsgálják az ott esetlegesen fellelhető víz jelenlétét. A tudósok azonban hangsúlyozzák, hogy a cél nem az élet közvetlen megtalálása, hanem a jövőbeli kutatások alapjainak megteremtése.

A kutatók között egyre nagyobb a konszenzus abban, hogy a földönkívüli élet felfedezése nemcsak tudományos szempontból jelentős, hanem a társadalmi és lelki aspektusait tekintve is. Ahogy Madhusudhan professzor fogalmaz, a felfedezés megváltoztatja az emberi pszichét, és segít abban, hogy jobban megértsük a helyünket az Univerzumban. A felfedezés reménye nem félelmet, hanem egy új perspektívát hoz, amely közelebb vihet minket egymáshoz, és lehetőséget ad arra, hogy újraértékeljük a világban betöltött szerepünket.

Forrás: https://www.bbc.com/news/articles/cp8jwj90ejno