Szovjet űrhajó valószínűleg visszatért a Föld légkörébe

A Szovjetunió idejéből származó űreszköz egy része várhatóan visszatért a Föld légkörébe, miután több mint ötven évig keringett az űrben, közölte az Európai Űrügynökség. A Kosmos 482 nevű űrszonda 1972-ben indult el a Vénuszra irányuló küldetésére, de végül nem tudta elhagyni a Föld pályáját. Ehelyett négy darabra tört, amelyek azóta is a bolygónk körül keringenek. Az Európai Unió Űrfigyelő és Nyomkövető Központja (SST) arról számolt be, hogy az egyik fragmentum, amelyről úgy vélik, hogy a leszállóegység, „nagy valószínűséggel” 06:16 GMT (07:16 BST) körül visszatért a légkörbe szombaton. Jelenleg nem világos, hogy az objektum a földre zuhant-e, vagy elégett a légkörben. Azt sem tudni pontosan, hogy hol lépett be a légkörbe.

Bár sok dolog még tisztázatlan az objektum visszatérésével kapcsolatban, a Föld 70%-át víz borítja, így valószínűtlen, hogy jelentős kárt okozott volna. Stijn Lemmens, az Európai Űrügynökség vezető elemzője megjegyezte, hogy „sokkal valószínűbb, hogy lottót nyer valaki, mint hogy ezzel a darabbal találkozik”. A Kosmos 482 leszálló kapszuláját úgy tervezték, hogy túlélje a Vénusz légkörének szélsőséges hőmérsékletét és nyomását, ami azt jelenti, hogy robusztus hőpajzsa és tartós szerkezete volt. Ezért a szakértők úgy vélik, hogy az űreszköz talán túlélhette az irányítatlan leszállást a Föld légkörén keresztül.

Ugyanakkor a Kosmos 482 ejtőernyő rendszere, amelyet eredetileg a Vénusz felé való lassú leereszkedéshez terveztek, valószínűleg már elöregedett az ötven évnyi űrbeli tartózkodás következtében. Lemmens elmagyarázta, hogy a „humán eredetű objektumok légkörbe való visszatérése meglehetősen gyakran előfordul”. Hozzátette, hogy heti rendszerességgel történik ez a nagyobb űreszközöknél, és napi szinten a kisebbeknél. Az objektumok jellemzően elégetik magukat a légkörben, mielőtt elérnék a talajt. Például Kína Long March 5B rakétája 2022-ben az Indiai-óceán felett tért vissza, míg a Tiangong-1 űrállomás 2018-ban a Csendes-óceán fölött nagyrészt elégett.

A Kosmos 482-t most nemzetközi űrügynökségek szorosan nyomon követik, hogy a lehető legjobban megértsék a visszatérésének körülményeit. Lemmens kiemelte, hogy a jövőbeli űreszközöket „úgy kell megtervezni, hogy biztonságosan tudják eltávolítani magukat a pályáról, lehetőleg kontrollált visszatéréssel”. Ez lehetővé tenné a leszállási helyek pontos előrejelzését, csökkentve ezzel a népes területekre való esetleges törmelékesés kockázatát, ezzel védve az embereket és az vagyont, miközben „kezeljük a űrszemét környezeti hatásait”.

A Kosmos 482 története jól mutatja, hogy a világűrben lévő emberi alkotások sorsa nem mindig kiszámítható. Ahogy a technológia fejlődik, és egyre több űreszköz kerül az űrbe, úgy a visszatérő objektumok kezelése és követése is egyre fontosabbá válik. Az űrügynökségek folyamatosan dolgoznak azon, hogy fejlesszék a nyomkövető rendszereket, valamint hogy jobban megértsék, milyen hatással vannak ezek az objektumok a Földre és annak lakóira. A Kosmos 482 esetével kapcsolatban is fontos, hogy a jövőbeli űrmissziók során tanulságokat vonjanak le, és igyekezzenek minimalizálni a balesetek kockázatát, amivel nemcsak a tudományos előrehaladást segítik elő, hanem a Föld biztonságát is.

Forrás: https://www.bbc.com/news/articles/cy9vz28nyedo