
A jövő űrutazása: Robotok váltják fel az emberi űrhajósokat?
Karácsony előestéjén egy autonóm űrhajó elhaladt a Nap mellett, közelibb távolságra, mint bármelyik ember által készített objektum valaha. A NASA Parker Solar Probe-je a Nap felfedezésére indult, célja pedig a Nap hatásainak megismerése volt, különös figyelmet fordítva arra, hogy miként befolyásolja a Föld űridőjárását. Ez a pillanat mérföldkő volt az emberiség számára, mégis emberi beavatkozás nélkül zajlott, hiszen az űrhajó önállóan hajtotta végre előre programozott feladatait a Nap mellett, anélkül, hogy bármilyen kommunikációt folytatott volna a Földdel.
Az elmúlt hat évtizedben robotikus űrszondákat küldtek az űr különböző pontjaira, elérve olyan desztinációkat, ahová emberek nem tudtak eljutni. A Parker Solar Probe tíznapos repülése során 1000 Celsius-fokos hőmérsékleteket tapasztalt, ami az autonóm űrhajók sikerét jelzi. Ugyanakkor a fejlett mesterséges intelligencia fejlődése új kérdéseket vet fel az ember szerepéről a jövő űrkutatásában. Néhány tudós megkérdőjelezi, hogy valóban szükség van-e emberi űrhajósokra a jövőben. Lord Martin Rees, az Egyesült Királyság csillagászati királya úgy véli, hogy a robotok gyorsan fejlődnek, és a humán űrutazásra való szükségesség egyre gyengébbé válik. „Nem hiszem, hogy adófizetők pénzét kellene emberek űrutazására költeni” – mondja. Rámutat arra is, hogy az emberi űrutazás kockázatos. „Az egyetlen érv a humán utazás mellett az kalandvágy, egy élmény a gazdagok számára, ami magánfinanszírozásra kellene, hogy épüljön” – érvel.
Andrew Coates, a University College London fizikusa is egyetért. „A komoly űrkutatás számára sokkal inkább preferálom a robotikát” – mondja. Szerinte a robotok sokkal messzebbre juthatnak és több feladatot el tudnak látni, emellett olcsóbbak is az embereknél. „Ahogy a mesterséges intelligencia fejlődik, a robotok egyre okosabbá válhatnak.” De mit jelent ez a jövő fiatal űrhajós generációi számára? Valószínűleg vannak olyan feladatok, amelyeket az emberek jobban el tudnak látni az űrben, mint a robotok.
A robotikus űrhajók már meglátogatták a Naprendszer minden bolygóját, sok aszteroidát és üstököst, míg az emberek mindössze két helyszínre jutottak el: a Föld körüli pályára és a Holdra. Összesen körülbelül 700 ember járt az űrben, kezdve 1961-től, amikor Jurij Gagarin, a volt Szovjetunió űrhajósa lett az első kozmikus felfedező. A legtöbben alacsony föld körüli pályákon repültek, vagy rövid, függőleges ugrásokat tettek az űrbe, mint például az Egyesült Államok Blue Origin cégének New Shepard rakétáján.
Dr. Kelly Weinersmith, a texasi Rice Egyetem biológusa, úgy véli, hogy a presztízs mindig is oka lesz annak, hogy emberek legyenek az űrben. „Úgy tűnik, megállapodás született arról, hogy ez a legjobb módja annak, hogy megmutassuk, hogy a politikai rendszerünk hatékony, és a népünk kiváló” – mondja. Az emberek felfedezési vágya mellett tudományos kutatásokat is végeznek a Föld körüli pályán, például a Nemzetközi Űrállomáson, hogy a tudományt előmozdítsák. A robotok szintén hozzájárulhatnak ehhez a kutatáshoz, hiszen képesek olyan helyekre utazni, amelyek az emberek számára élhetetlenek, ahol különböző műszerekkel tanulmányozhatják a légkört és a felszínt.
Dr. Weinersmith megjegyzi, hogy „az emberek sokoldalúbbak és gyorsabban végzik a munkát, mint a robotok, de nagyon nehéz és költséges őket életben tartani az űrben”. A 2024-es Booker-díjas regényében, az Orbitalban Samantha Harvey szebben fogalmaz: „A robotnak nincs szüksége hidratációra, tápanyagokra, ürítésre, alvásra… Nem akar és nem kér semmit.” Azonban a robotoknak is vannak hátrányai. Számos robot lassú és módszeres, például a marsi roverek, amelyek mindössze 0,1 mph sebességgel haladnak.
Dr. Ian Crawford, a londoni egyetem bolygótudósa kérdéseket vet fel az AI képességeivel kapcsolatban, mondván: „Az AI legyőzheti az embereket sakkban, de ez azt jelenti-e, hogy a környezet felfedezésében is legyőznek minket?” Úgy véli, hogy az AI algoritmusok segíthetnek a roverek hatékonyabbá tételében. A technológia szerepet játszhat az emberi űrutazás kiegészítésében, felszabadítva az űrhajósokat bizonyos feladatok alól, hogy a fontosabb kutatásokra összpontosíthassanak.
A NASA Valkyrie robotja, amelyet a Johnson Űrközpont épített egy 2013-as robotikai kihívásra, 300 fontot nyom és 6 láb 2 hüvelyk magas. Az űrben végzett feladatokhoz tervezett első humanoid robot, a Robonaut, olyan feladatokat végzett, amelyeket korábban emberek végeztek. Az űrállomáson végzett karbantartó és összeszerelési munkák során a Robonaut segített, és a NASA vezetői szerint a robotok segíthetnek a lakóhelyek biztosításában, amikor az emberek nincsenek ott.
A Curiosity rover, amely a Mars Gale kráteren dolgozik, már önállóan is végez tudományos feladatokat emberi irányítás nélkül. „A rover képes arra, hogy képeket készítsen egy jelenetről, és önállóan tüzeljen egy célpontra” – mondja Dr. Wagstaff. Azonban a roverek lassúsága és a robotok inspiráló képességei különbséget jelentenek. Leroy Chiao, a NASA nyugdíjas űrhajósa szerint „az emberek jobban kapcsolódnak az élményekhez, mint a gépek”.
A NASA reményei szerint az emberi űrutazás továbbra is folytatódik, a közeljövőben az Artemis program keretében újra embereket küldenek a Holdra. Eközben Elon Musk, a SpaceX vezérigazgatója is terveket sző, hogy embereket küldjön a Marsra. Az emberiség jövője szempontjából a Mars kolonizálása kulcsfontosságú lehet, de sok technikai kihívás még megoldásra vár. A közeljövő kérdése, hogy az emberi és robotikus felfedezés miként egyesülhet, hogy a jövőben az emberek is részben gépként létezzenek a szélsőséges környezetekben. Addig is az emberi felfedezés folytatódik, követve a robotok által kitaposott utat a világűrben.

