Hongkongi pro-Peking informátor: Miért jelentettem fel több tucat embert a rendőrségen

Hongkongban a társadalmi feszültségek és a politikai ellentétek egyre inkább dominálják a közbeszédet, különösen a nemzeti biztonsági törvény bevezetése óta, amelyet Peking 2020-ban fogadott el. Azóta számos olyan eset történt, ahol a helyi lakosok egymást jelentették fel különböző okokból, ami új megvilágításba helyezi a közösségi együttműködés fogalmát. Innes Tang, egy volt bankár, aki magát patriotának vallja, a BBC-nek nyilatkozva elmondta, hogy több mint 100 embert és szervezetet jelentett már fel a hatóságoknak, mivel úgy véli, hogy azok a nemzeti biztonsági törvényt megsértették. Tang és önkéntesei a közösségi média tevékenységeit figyelik, és bátorítják követőiket is, hogy jelentsenek, ha olyan eseményeket vagy megnyilvánulásokat látnak, amelyek gyanúsak lehetnek.

A hongkongi helyzet különösen bonyolult, hiszen a 2019-es tömeges demokratikus tüntetések után a város politikai élete gyökeresen megváltozott. A nemzeti biztonsági törvény azóta a szólásszabadság és a sajtószabadság csorbítását hozta magával, miközben egy új, informálásra épülő kultúrát teremtett. A törvény azokat az aktivitásokat bünteti, amelyek „szakadást”, „aláásást” vagy külföldi erőkkel való összejátszást jelentenek.

Például a Hongkongban működő független könyvesboltok tulajdonosai, mint Pong Yat-ming, gyakori kormányzati ellenőrzésekkel szembesülnek, amelyek „névtelen bejelentésekre” hivatkoznak. Pong elmondta, hogy egy 15 napos időszak alatt 10 alkalommal látogatták meg a hatóságok. Kenneth Chan, politikai tudós és egyetem oktatója, aki a demokratikus mozgalomban aktívan részt vesz, úgy érzi, hogy a politikai nézetei miatt egyre inkább elszigetelődik.

A hongkongi kormány hivatalos álláspontja szerint nagy jelentőséget tulajdonít az akadémiai szabadság és az intézményi autonómia megőrzésének, de hangsúlyozza, hogy az intézményeknek biztosítaniuk kell, hogy működésük megfeleljen a törvényeknek és a közösség érdekeinek. Tang számára a feljelentések nem csupán egy újfajta közösségi együttműködést jelentenek, hanem egyfajta patriotizmust is. Elmondása szerint a fiatal korában, amikor Hongkong még brit gyarmati fennhatóság alatt állt, kialakult benne a Kínához való kötődés, ugyanakkor sok más hongkongi a megélhetésére összpontosított, nem pedig a jogaikra.

A helyi lakosok között megosztott vélemények vannak arról, hogy a tüntetések és demonstrációk a közvélemény kifejezésének egyedüli formái Hongkongban, ahol a demokratikus vezetés már nem a választók akaratát képviseli. Chan megjegyzése szerint a hazafiság nem feltétlenül negatív dolog, de azt is hangsúlyozza, hogy a polgároknak meg kell tartaniuk a kritikai távolságot a hatalomtól. Az 2021-es választási reform után csak olyan „patrióták” tölthetnek be fontos pozíciókat a kormányban, akik esküt tettek a Kínai Kommunista Pártnak.

Ez a helyzet sokakat arra ösztönzött, hogy elhagyják Hongkongot; becslések szerint több mint 300,000 ember távozott az utóbbi években. Tang elmondása szerint a helyzet ismét stabilizálódott, és már nem tervez további feljelentéseket. A nagyobb tüntetések száma gyakorlatilag megszűnt, és az akadémiai közéletben a megfigyeléstől való félelem miatt a cenzúra és öncenzúra a mindennapok részévé vált.

A jövő mindkét fél számára bizonytalan: Tang most már külföldön, különböző nem-profit szervezetek képviseletében dolgozik, míg Chan a hongkongi közéletben maradva próbálja megérteni, mi vár rá és a városra. Az új politikai klíma és a hatóságok szigorú fellépése, valamint a demokratikus mozgalom visszaszorulása új kihívások elé állítja a hongkongiakat, akik egyre inkább kénytelenek mérlegelni, hogy miként tudják megőrizni identitásukat és jogikat a változó politikai tájban.

Forrás: https://www.bbc.com/news/articles/c87p97w72exo