Az AI-t elutasító emberek

Sabine Zetteler, egy londoni kommunikációs ügynökség vezetője, határozottan ellenzi a mesterséges intelligencia (AI) használatát. Zetteler, aki körülbelül tíz fős csapatot irányít, úgy véli, hogy az AI nem képes olyan értékeket közvetíteni, amelyeket az emberek közvetlenül tapasztalnak meg. „Nem értem, miért kellene olyan dolgokat olvasnom, amit nem emberek írtak, vagy zenét hallgatnom, amit gépek készítettek. Az egész számomra nem jelent semmit” – mondja Zetteler, aki a mesterséges intelligencia robbanásszerű elterjedése óta, különösen a ChatGPT 2022 végén történt megjelenése óta, az AI ellenálló táborát erősíti.

A ChatGPT és más hasonló szolgáltatások iránti óriási érdeklődés, amely havonta több mint öt milliárd látogatót vonz, sokakat aggaszt. Különösen fontos szempont, hogy az AI rendszerek, mint például a ChatGPT, működtetéséhez hatalmas mennyiségű energia szükséges, ami sok kérdést felvet a fenntarthatósággal kapcsolatban. A Goldman Sachs által készített jelentés szerint egyetlen ChatGPT lekérdezés körülbelül tízszer annyi energiát igényel, mint egy Google keresés, ami sokak számára kényelmetlen érzéseket kelt.

Florence Achery, a Yoga Retreats & More tulajdonosa, szintén elkötelezett abban, hogy távol tartsa magát az AI-tól, különösen az ökológiai lábnyom miatt. „Az AI számomra lélektelen, és ellentmond a vállalkozásom alapelveinek, amelyek a humán kapcsolatokra épülnek” – mondja Achery, aki Londonban él. Az energiatakarékossággal kapcsolatos aggodalmai mellett azt is hangsúlyozza, hogy az emberek nem mindig vannak tisztában az AI működésével és környezeti hatásaival.

Zetteler elismeri, hogy az AI bizonyos társadalmi jókat hozhat, például segíthet a látássérülteknek a szövegfordításban, de úgy véli, hogy hosszú távon nem hoz hasznot a társadalom számára. Felvetette, hogy bár az AI használata költségeket takaríthat meg, az nem feltétlenül jelenti a siker mércéjét. „Ha a siker mércéje az, hogy mennyit hozzájárulunk a társadalomhoz, akkor más megvilágításba kerül a dolog” – mondja.

Seattle-ben él Sierra Hansen, aki a közszolgáltatások területén dolgozik, és ő is elutasítja az AI alkalmazását. Számára az AI használata rontja a problémamegoldó képességeinket. „Az agyunk az, ami segít megszervezni a napjainkat, nem pedig az AI Copilot, amely azt mondja meg, hogyan kezeljük a napirendünket” – magyarázza Hansen.

A mesterséges intelligencia elutasítása azonban nem mindenki számára lehetséges. Jackie Adams (nem az igazi neve), aki digitális marketinggel foglalkozik, kezdetben az AI környezeti hatásai miatt tartózkodott annak használatától. Azonban körülbelül egy évvel ezelőtt, amikor három kollégája elkezdett AI-t használni a munkájuk során, neki is alkalmazkodnia kellett ehhez a trendhez. „Körülbelül hat hónappal ezelőtt a költségvetésemet kellett csökkentenem, és így már nem volt választásom” – mondja Adams, aki azóta rájött, hogy az AI használata nem feltétlenül jelent lustaságot, hanem a munkáját is javíthatja.

James Brusseau, a Pace University filozófiaprofesszora, aki az AI etikájára specializálódott, úgy véli, hogy a mesterséges intelligencia elkerülhetetlenül része lesz a jövőnek. „Ha tudni akarjuk, hogy egy döntést miért hoztak meg, szükségünk lesz emberekre. De ha nem érdekel minket ez, akkor valószínűleg AI-t fogunk használni” – mondja Brusseau.

Adams, aki már elfogadta az AI alkalmazását a munkájában, mégis aggasztónak tartja a technológia terjedését. „Még a Google keresések is tartalmaznak AI összefoglalókat, és most már úgy érzem, hogy egyre kevesebb kontrollunk van a dolgok felett” – mondja. A mesterséges intelligencia világa tehát folyamatosan változik, és úgy tűnik, hogy a szakembereknek alkalmazkodniuk kell ehhez a fejlődéshez, még ha ez sok kérdést is felvet a jövőbeni etikai és társadalmi kihívásokkal kapcsolatban.

Forrás: https://www.bbc.com/news/articles/c15q5qzdjqxo