
A Just Stop Oil mozgalom eltűnt a színről, most még titkosabb módszerekkel folytatja harcát
A Just Stop Oil (JSO) aktivistái újra előveszik a transzparenseiket, felöltik a híres fluorit narancssárga mellényüket, és feltöltik a hangosbemondóikat. Ez már egy jól ismert rutin számukra, hiszen az elmúlt három év során többször is végigjárták ezt az utat: levetettek levest, kukoricakeményítő festéket fújtak és számos utat blokkoltak. Az aktivisták elmondása szerint a szombati megmozdulásuk London központjában nem lesz hasonló a korábbiakhoz, hiszen ez az utolsó tüntetésük. A csoport hivatalosan is bejelentette, hogy „felfüggesztik a hi-vizet”, és véget vetnek a polgári engedetlenség kampányának. Az JSO álláspontja szerint győzelmet arattak, mivel az a követelésük, hogy ne legyenek új olaj- és gázlicencek, már állami politikává vált. Ugyanakkor a csoport tagjai között akadnak olyanok is, akik elismerik, hogy az új, szigorúbb hatósági intézkedések gyakorlatilag lehetetlenné tették a hasonló csoportok működését.
Sarah Lunnon, a JSO egyik alapítója, a szombati gyűlést „örömteli ünneplésnek” nevezte. Az aktivisták nem csupán saját maguknak, hanem sok más közlekedőnek, művészetkedvelőnek és sport- vagy színházrajongónak is örömet okoznak, akik eddig szenvedtek a csoport akcióinak következményeitől. A rendőrségnek is megkönnyebbülést hoz a JSO tevékenységének vége, hiszen a csoport tüntetései több ezer órányi rendőri munkát kötöttek le, és milliárdos költségekkel jártak. A londoni Met Police adatai szerint a JSO akciói 2023-ban közel 20 millió fontba kerültek.
A JSO megszűnése azonban komoly kérdéseket vet fel, például, hogy vajon ez tényleg a zavaró klímakampányok végének a jele-e az Egyesült Királyságban, vagy esetleg a csoport földalatti tevékenysége új, még zavaróbb akciókat szül. Az is kérdéses, hogy a klímaaktivizmus hogyan tudja elkerülni a JSO-hoz hasonló népszerűtlenséget, hiszen a nyilvános aggodalom ellenére sokan ellenségesek voltak a csoport tevékenységeivel. A JSO modellje kicsi, elkötelezett aktivista csoportokból állt, akik célzott akciókat hajtottak végre, maximális zűrzavart vagy közfelháborodást okozva. Az akcióiknak azonban belső szabályai voltak: azoknak erőszakmentesnek kellett lenniük, és az aktivistáknak felelősséget kellett vállalniuk tetteikért, el kellett várniuk a letartóztatást.
A rendőrség, a közfelháborodás és a negatív médiafigyelem hatására egyre több jogkört kértek a „zöld őrültek”, ahogy a Sun újság nevezte őket, és a politikai vezetők is figyeltek a kérésükre. A legjelentősebb változás a 2022-es Rendőrségi, Bűnügyi, Büntetőeljárási és Bírósági Törvény bevezetésével következett be, amely a „szándékosan vagy gondatlanul közrend megsértése” bűncselekménynek számított. Az új jogszabályok komoly következményekkel jártak, hiszen még egy potenciálisan zavaró akció megtervezése is jelentős börtönbüntetést vonhatott maga után.
Ahogy a JSO megszűnésével egy új fejezet zárul le a klímaaktivizmus történetében, úgy a jövő stratégiáján is el kell gondolkodnia a mozgalomnak. A JSO-t követő csoportok, például a Shut the System (STS), egyre inkább a törvénysértő akciók felé terelik a figyelmet, mint például a pénzügyi és biztosító cégek irodáinak vandalizálása. E közben a Citizen’s Arrest Network (CAN) nevű csoport a közrend védelmét szolgáló jogi kereteket próbálja kihasználni, hogy a fosszilis tüzelőanyagokat termelő cégek vezetőit vonják felelősségre.
Bár a JSO tevékenységeivel sokan elégedettek voltak, a közvélemény egy része mégis elutasítóan viszonyult hozzájuk. A 2023-as YouGov felmérés szerint a megkérdezettek csupán 17%-a volt pozitív véleménnyel a csoport munkájáról. A klímaaktivizmus jövője tehát kérdéses, de a JSO végleg eltűnésével új, erősebb és talán még hatékonyabb módszerek is színre léphetnek, amelyek a közérdek védelmét szolgálják, miközben a társadalmi támogatottságukat is keresik. A következő időszakban a klímaaktivisták valószínűleg új utakat keresnek, hogy hangot adjanak aggodalmaiknak, és hogy elérjék céljaikat a fenyegető klímaváltozással szemben.

