Tengerpartok veszélyben, még a klímacélok teljesítése esetén is

A tudósok figyelmeztetése szerint a világ a következő évszázadokban több méterrel emelkedő tengerszinttel nézhet szembe, még akkor is, ha a globális felmelegedés 1,5 Celsius-fokra korlátozásának ambiciózus célját elérjük. Közel 200 ország vállalta, hogy megpróbálja megfékezni a bolygó felmelegedését, de a kutatók hangsúlyozzák, hogy ez nem jelent „biztonságot” a tengerparti lakosság számára. A kutatók erre a következtetésre jutottak, miután áttekintették a legfrissebb tanulmányokat az jégtakarók változásairól és múltbeli átalakulásairól. A tudósok kiemelik, hogy a felmelegedés minden egyes tizedfoka, amelyet sikerül elkerülni, jelentősen csökkenti a kockázatokat. Jelenlegi pályánk szerint a Föld a 21. század végére közel 3 Celsius-fokos felmelegedés felé halad, összehasonlítva a 19. század végével, amikor az emberiség elkezdte égetni a fosszilis tüzelőanyagokat. Ez a megállapítás a jelenlegi kormányzati politikákon alapul, amelyek a fosszilis tüzelőanyagokból és más szennyező tevékenységekből származó szén-dioxid-kibocsátás csökkentésére irányulnak.

A kutatók szerint még a 1,5 Celsius-fokos határ betartása is folyamatos olvadást eredményezne Grönlandon és Antarktiszon, mivel a hőmérsékletváltozásoknak évszázadokba telik, hogy teljes mértékben kifejtsék hatásukat az ilyen nagy tömegű jégen. „A legfontosabb üzenetünk az, hogy a felmelegedés 1,5 Celsius-fokra korlátozása jelentős eredmény lenne – ez abszolút célunknak kell lennie – de semmiképpen sem lassítja vagy állítja meg a tengerszint emelkedését és a jégtakarók olvadását” – hangsúlyozta Chris Stokes professzor, a durhami egyetem glaciológusa.

A 2015-ös párizsi klímamegállapodás keretében a világ országai vállalták, hogy a globális hőmérséklet-emelkedést „messze a 2 Celsius-fok alatt” tartják, és ideális esetben 1,5 Celsius-fokra. Ezt gyakran leegyszerűsítik, mintha a 1,5 Celsius-fok „biztonságos” lenne, ami ellen a glaciológusok már évek óta figyelmeztetnek. Az új tanulmány szerzői három fő bizonyítékra támaszkodva hangsúlyozzák ezt az állítást. Először is, a Föld távoli múltjának feljegyzései jelentős jégnélküliséget sugallnak – a tengerszint több méterrel magasabb volt a jelenlegihez képest – korábbi, hasonlóan meleg időszakokban, például 125 000 évvel ezelőtt. A legutolsó alkalommal, amikor a légkörben annyi üvegházhatást okozó szén-dioxid volt, mint ma – körülbelül 3 millió évvel ezelőtt – a tengerszint körülbelül 10-20 méterrel magasabb volt.

A második bizonyíték, hogy a jelenlegi megfigyelések már növekvő olvadási ütemet mutatnak, bár ez évről évre változik. „Nagyon drámai események zajlanak mind Nyugat-Antarktiszban, mind Grönlandon” – mondta Jonathan Bamber professzor, a Bristol Glaciology Centre igazgatója. Kelet-Antarktisz jelenleg stabilabbnak tűnik. „Kezdünk látni néhány olyan legrosszabb forgatókönyvet, amelyek szinte a szemünk előtt játszódnak le” – tette hozzá Stokes professzor. Végül a tudósok számítógépes modellek segítségével szimulálják, hogyan reagálhatnak a jégtakarók a jövőbeli klímaváltozásra. Az általuk festett kép nem kedvező. „Nagyon, nagyon kevés modell mutatja azt, hogy a tengerszint-emelkedés lassulna, ha a felmelegedés 1,5 Celsius-fokra stabilizálódik, és egyértelműen nem mutatják, hogy a tengerszint-emelkedés megállna” – mondta Stokes professzor.

A fő aggodalom az, hogy az olvadás a felmelegedés következtében „küszöbértékek” átlépése után felgyorsulhat – bár nem világos, hogy ezek a mechanizmusok pontosan hogyan működnek, és hol helyezkednek el ezek a határértékek. „A tanulmány ereje abban rejlik, hogy több bizonyítékot használnak fel annak bemutatására, hogy éghajlatunk hasonló állapotban van, mint amikor több méter jég olvadt el a múltban” – mondta Andy Shepherd professzor, a Northumbria Egyetem glaciológusa, aki nem vett részt az új publikációban. „Ez pusztító hatással lenne a tengerparti közösségekre” – tette hozzá.

A becslések szerint körülbelül 230 millió ember él jelenlegi dagályvonalától egy méterre belül. A „biztonságos” felmelegedési határ meghatározása magában hordozza a kihívásokat, mivel egyes népességek sebezhetőbbek, mint mások. De ha a tengerszint-emelkedés eléri az évi egy centimétert vagy annál többet a század végére – főként a jég olvadása és a melegedő óceánok miatt – az még a gazdag országok alkalmazkodási képességeit is próbára teheti. „Ha elérjük ezt a szintet, akkor rendkívül nehézzé válik bármiféle alkalmazkodási stratégia, és óriási földmigrációt fogunk látni olyan méretekben, amelyeket modern civilizációban még soha nem tapasztaltunk” – érvelt Bamber professzor.

Bár a helyzet aggasztó, a kutatók hangsúlyozzák, hogy ez nem indok arra, hogy feladjunk. „Minél gyorsabb a felmelegedés, annál több jég veszhet el, és annál gyorsabban emelkedik a tengerszint” – mondta Stokes professzor. „Minden egyes tizedfok valóban számít a jégtakarók számára.”

Forrás: https://www.bbc.com/news/articles/cj93e40znl3o