Gazdaság
-
Csökkent energiaárak: Olcsóbb nyugdíjas évek várnak ránk
Az Egyesült Királyságban egy friss jelentés szerint egy egyedülálló háztartásnak évente 13,400 font szükséges ahhoz, hogy biztosítsa a nyugdíjas éveihez elengedhetetlen alapvető megélhetést. A jelentés hangsúlyozza, hogy ez az összeg a legminimalistább megélhetési standardokat tükrözi, és nem tartalmazza a luxuskiadásokat vagy a váratlan költségeket, amelyek a nyugdíjas éveket jellemezhetik. A nyugdíjas életvitel pénzügyi terhei már régóta aggasztják a szakértőket és a döntéshozókat. A növekvő megélhetési költségek és a nyugdíjkorhatár emelkedése miatt egyre többen szembesülnek azzal a kihívással, hogy megtakarításaik elegendőek lesznek-e a nyugdíjas éveik során. A kutatás arra figyelmeztet, hogy a jövő nyugdíjasai számára fontos lenne, hogy már fiatalon elkezdjék a spórolást, és megfontolják, milyen életstílust kívánnak fenntartani az időskorukban.…
-
A NatWest már nem a brit adófizetők tulajdona – 17 év után vajon biztonságosabbak a bankok a csődtől?
A brit pénzügyminisztérium bejelentette, hogy eladja az utolsó részesedését a NatWest Groupban, ezzel a bank teljesen magánkézbe kerül, majdnem két évtizeddel azután, hogy a 2008-as pénzügyi válság idején a közpénzekből történő megsegítése érdekében állami beavatkozásra volt szükség. Ez a lépés szimbolikus véget jelent egy drámai fejezetnek a brit banki történelemben. Az események 2008. október 13-án, hajnalban kezdődtek, amikor Alistair Darling pénzügyminiszter aludni tért, míg egy hivatalnokokból álló csapat a legnagyobb állami beavatkozás részleteit véglegesítette a második világháború óta. A következő reggel bejelentette a mentőcsomag első részletét, amely a adófizetőknek több mint az egész védelmi költségvetésébe került. A kormány összesen 45 milliárd fontot (a mai értéken 73 milliárd fontot) költött a…
-
Trump hátat fordított az amerikai gazdasági hatalom alapjainak – a következmények zűrzavart ígérnek
Donald Trump, az Egyesült Államok elnöke, újabb „falat” épített, ezúttal azonban nem a bevándorlás megakadályozására, hanem a munkahelyek és a gazdasági tevékenységek megvédésére. A közelmúltban bejelentett döntése, amely legalább 10%-os vámokat vezetett be szinte minden beérkező termékre, olyan védelmi mechanizmus, amelynek célja, hogy a munkalehetőségeket az Egyesült Államok határain belül tartsa, nem pedig a bevándorlókat távol tartsa. Ezt a lépést a történelem tükrében érdemes értelmezni, mivel a védővámok mértéke egy évszázadra visszanyúló protekcionista politikát idéz elő. Az Egyesült Államok ezzel a döntéssel a G7 és G20 országok fölé emelkedett a vámbevételek tekintetében, olyan országok szintjére kerülve, mint Szenegál, Mongólia vagy Kirgizisztán. Az események nem csupán globális kereskedelmi háborút indítottak el,…
-
A lakodalmak most már többet hoznak, mint a mezőgazdaság
A gazdálkodók számára rendkívül nehéz évet hozott 2023, hiszen a legnagyobb csapadékos télen vannak túl, amelyre valaha is voltak feljegyzések, és ezt követően a legszárazabb tavaszon. Az időjárási szélsőségek mellett a brit Munkáspárt kormánya által bevezetett örökösödési adó a mezőgazdasági területekre, valamint a fenntartható mezőgazdasági gyakorlatokat támogató népszerű támogatások hirtelen megszüntetése is széleskörű felháborodást váltott ki az országban. A gazdák körülbelül háromnegyede most már nem mezőgazdasági vállalkozásokból próbálja kiegészíteni élelmiszertermelését, hanem más szolgáltatásokra is támaszkodik, mint például sólyomvadászat, helikopteres túrák, spa szolgáltatások és napelemfarmok. Az ilyen kiegészítő tevékenységek elengedhetetlen részévé váltak a gazdaságok működésének. Mike Churches, a Somerset megyei Glastonbury közelében gazdálkodó, hatodik generációs farmer elmondta, hogy a mezőgazdaságból származó…
-
Kína visszavág Trump vámmegállapodásról tett vádjaira
Donald Trump, az Egyesült Államok elnöke, azzal vádolta meg Kínát, hogy megszegte a közelmúltban, Genfben kötött tarifákról szóló megállapodást. Ezt a kijelentést Kína saját vádakkal válaszolta meg, miszerint az Egyesült Államok is jogsértést követett el. A két ország korábban megállapodott abban, hogy ideiglenesen csökkentik a kölcsönös vámokat, azonban Trump pénteken kijelentette, hogy Kína „teljesen megszegte a velünk kötött megállapodást”. Részleteket nem adott, de a kereskedelmi képviselő, Jamieson Greer később azt nyilatkozta, hogy Kína nem távolította el a megállapodás értelmében a nem tarifális korlátozásokat. Kína válaszában nem reagált közvetlenül az amerikai vádakra, de felszólította az Egyesült Államokat, hogy „szüntesse be a Kínával szembeni diszkrét korlátozásokat”. A két fél éles nyilatkozatai aggodalmakat…
-
A 10 legnagyobb ipari katasztrófa a történelemben
A modern ipar fejlődése számos előnnyel jár, azonban nem mentes a kockázatoktól sem. Az ipari katasztrófák súlyos következményekkel járhatnak, beleértve a környezeti károkat, a gazdasági veszteségeket és az emberi életek elvesztését. A technológiai fejlődés és a gyártási folyamatok bonyolódása gyakran együtt jár a biztonsági előírások hanyagolásával, ami növeli a balesetek kockázatát. A hatalmas ipari létesítmények, mint például gyárak, olajfinomítók és vegyi üzemek, különösen sebezhetőek a katasztrófákra, mert a bennük használt anyagok gyakran veszélyesek. Az ipari balesetek következményei nemcsak a közvetlen érintettekre terjednek ki, hanem a közeli közösségekre és a környezetre is. A levegő, a víz és a talaj szennyeződése, a hosszan tartó egészségügyi problémák, valamint a gazdasági hatások mind komoly…
-
Valóban 2000 milliárd dolláros üzleteket kötött Trump a Perzsa-öbölben?
Donald Trump, az Egyesült Államok elnöke, nemrégiben visszatért egy négy napos, történelmi jelentőségű látogatásról a Perzsa-öböl menti országokban. Szaúd-Arábiában, Katarral és az Egyesült Arab Emírségekkel való találkozói során Trump magabiztosan nyilatkozott arról, hogy a látogatás alatt több mint 2 trillió dolláros (kb. 1,5 trillió font) üzletkötést sikerült elérnie. Az elnök hatalmas pompával és katonai tiszteletadással találkozott a gazdag olajállamok vezetőivel, akik mindent elkövettek, hogy megmutassák gazdagságukat és elkötelezettségüket az Egyesült Államok iránt. A bemutatók között szerepeltek vadászrepülőgépek kísérete, díszes üdvözlő ceremóniák, 21 lövésből álló tüzijáték, Tesla Cybertruck flották, valamint királyi tevékenységek, mint a teveversenyek és kardtáncok. Az Egyesült Arab Emírségek a látogatás során Trumpnak adta a legmagasabb polgári kitüntetést, a…
-
Miért van szükségünk forradalmi hűtési technológiákra
Sneha Sachar, aki életének felét Delhiben töltötte, most pedig Kaliforniában él, jól ismeri a hőséget. Azonban azt tapasztalja, hogy szülővárosa most sokkal melegebb, mint amikor felnőtt. A Clean Cooling Collaborative nevű jótékonysági kezdeményezésnél dolgozó Sachar elmondja, hogy bizonyos hónapokban még az autós közlekedés is rendkívül kényelmetlen. A globális felmelegedés következtében emelkedő hőmérsékletek különösen nagy hatással vannak a kültéri munkát végzők életére, akiknek a megélhetése forog kockán. Sachar szerint már egy 20 perces szünet a hőségből és párás levegőből, például jól megtervezett hűtőállomásokon, jelentős különbséget jelenthet. A klímaváltozás hatásai miatt az aktív hűtés egyre fontosabbá válik, ahogy a hőmérsékletek tovább emelkednek. A Morgan Stanley előrejelzése szerint a hűtési piac évente 235…
-
A világ 10 legnagyobb parlamentje és érdekességeik
A parlamentek a demokratikus rendszerek szíve és motorjaiként működnek, hiszen itt dőlnek el a legfontosabb politikai és jogi kérdések. A világ különböző tájain található parlamentek nem csupán politikai intézmények, hanem a történelem, a kultúra és az építészet lenyomatát is tükrözik. A parlamentek épületei sokszor impozánsak, és számos esetben a helyi közösségek identitásának szerves részét képezik. Az építészeti stílusok sokfélesége, a különböző méretű és formájú parlamentek mind hozzájárulnak ahhoz, hogy a világ különböző országaiban eltérő képet kapjunk a politikai élet színhelyeiről. A parlamentek nem csupán a törvényhozás helyszínei, hanem a politikai diskurzusok, a társadalmi viták és a nemzeti identitás színterei is. Az az épület, amelyben a parlament ülésezik, sokszor a nemzeti…
-
Kanada tárgyal Trump aranykupolás védelmi rendszeréhez való csatlakozásról
Mark Carney, Kanada miniszterelnöke, nemrégiben bejelentette, hogy „magas szintű” tárgyalások zajlanak az Egyesült Államokkal a tervezett „Aranydóm” rakétavédelmi rendszerhez való csatlakozásról. Ez a rendszer a jövőbeni fenyegetések elleni védekezést célozza meg, és Donald Trump amerikai elnök kedden ismertette a javaslatot, amelynek kezdeti költsége 25 milliárd dollárra tehető. Trump elmondta, hogy Kanada érdeklődik a projekt iránt, bár szakértők kétségeiket fejezték ki a rendszer átfogó megvalósíthatóságával kapcsolatban, és nem világos, hogy Kanada milyen mértékben tud részt venni a programban, illetve mennyit fog fizetni érte. Carney szerdán, egy kabinetülést követően, a sajtónak elmondta, hogy a kérdést már tárgyalták, és komolyan mérlegelik. „Nem fogok most árat mondani” – kezdte Carney, amikor a tudósítók rákérdeztek…
